Megjelent a sárga gévagomba (Laetiporus suphureus). Főleg árterekben lehet vele találkozni, ott tömegesen nő, leginkább fűzfán, de máshol is rábukkanhatunk, például nem egészséges gyümölcsfákon is szívesen nő. Feltűnő sárga színe miatt könnyű észrevenni. Hiába van szárazság, az eső hiánya növekedését nem befolyásolja, a fában van annyi nedvesség, amire szüksége van. Farontó gomba, a megtámadott fát előbb utóbb tönkre teszi.
A gévagomba csak nagyon fiatalon finom, élvezhető. Ahogy idősödik, egyre szívósabb, rágósabb lesz, végül egészen keménnyé válik, és enyhén savanykás alapíze is erősödik, amit nem mindenki kedvel. Állaga tömör, hússzerű, szinte bármilyen ételbe felhasználható, akár "húspótlónak" is.
A hamuban sült gévagombához a gombát kicsi kockákra vágtam. Krumplit hámoztam, azt is felkockáztam. Idei fokhagyma (hosszú, pórészerű) szárából karikákat vágtam, darab alufólián az egészet összekevertem. Olívaolajjal meglocsoltam, sóval, provanszi fűszerkeverékkel megszórtam. Volt olyan csomagocska is, amibe felkarikázott kolbász is került. Összecsomagoltam, hogy teljesen jól záródjék, a biztonság kedvéért dupla alufóliába. A szalonnasütés után maradt parázson kb. 15 perc alatt megsült. Töki borral készült fröccsöt ittunk hozzá.
No comments:
Post a Comment