Monday, July 13, 2009

Vargányás rostélyos


A vargánya azok közé a gombák közé tartozik, melyeket nyersen is bátran lehet fogyasztani, akár díszítésként, akár egy zöldsaláta alkotórészeként. Gombászás közben, ha szép fiatal példányra lelek, az erdőben is el szoktam egy-kettőt rágcsálni, különösen finom csemege. Ennél a rostélyosnál is, ha van egy formás darab, érdemes félretenni a végére a díszítéshez, ízében és állagában is sokat ad az ételhez.
A sütés módja és mártás ötlete is a Bűvös szakácsról származik, a boros mártást egészítettem ki a vargányával (más, formáját jól megtartó gombát is használhatunk). Ebben az ételben a vargánya az erőteljes mártás ízét teljesen átveszi, a gombás jelleg csak kicsit érződik, textúrája igen kellemes, jól illik a húshoz.

Hozzávalók (2 személyre)

2 szelet érlelt rostélyos, kb. 40 dkg (csont nélküli szelet)
3 ek vaj
1 ek olaj
1 kicsi hagyma
3 dl száraz vörösbor
2 dl húsleves
12 dkg vargánya
frissen őrölt bors

A hagymát nagyon finomra vágjuk és 1 ek vajon lassan aranyszínűre pirítjuk. Beleöntjük a bort, harmadára beforraljuk, majd hozzáadjuk a húslevest is, és újra harmadára beforraljuk. Ha szükséges, megsózzuk. A gombát fél centis kockákra vágjuk, a mártáshoz adjuk, és 5-6 percig csendesen főzzük. Végül az egy evőkanálnyi vajat apró darabokra vágva gyorsan elkeverjük a mártásban.
A húst kivesszük a hűtőből és negyed órát szobahőmérsékleten pihentetjük. Egy vasserpenyőt felforrósítunk és a hús szeleteket 1 ek vaj és 1 ek olaj keverékén 20-25 másodpercenként megforgatva 3-4 percig sütjük, a vége felé megsózzuk. A serpenyőből kivéve 50-60 fokos sütőben még öt-hat percig pihentetjük, közben is időnként megfordítva.
Megmelegített tányéron, nyers vargányaszeletekkel díszítve, a boros vargányamártással tálaljuk, kívánság szerint frissen őrölt fekete borssal megszórva. Nálunk krumplipüré volt a köret hozzá.


(A rostélyos
magyartarka.)



3 comments:

Anonymous said...

Gyönyörű a hús!Így kell ezt csinálni.

nagypapi said...

Sajnos a Corából kezd eltűnni az érlelt magyar tarka, és nem azért, mert annyira kelendő...:(

Zsuzsa said...

Szökőévben egyszer járok Corában, de múlt héten nagyon szép választék volt a tarkamarhából a fótiban. Remélem, nem tűnik el.