A ritkán előforduló gombából készült édességek egyike. A tavalyi ispánki netgombász találkozón hallottam először róla, és felindulásomban hazaérve rögtön belevágtam. Nem sikerült, a macerás munkafolyamat közepén a gombáról rövid időre megfeledkeztem, leégett, a felső rétege maradt csak fogyasztható erősen karamellizálódott formában.
Lelkesedésemet nem elvesztve, az idei netgombász találkozón is szedtem kocsonyás álgerebent (Pseudohydnum gelatinosum). Fatönkökön növő, fehéres-átlátszó, valóban kocsonyás-nyúlós gombaféle. Időnként elég nehéz a tönkről leválasztani, nem árt egy éles bicska. Érdemes a többi gombától teljesen elkülönítve gyűjteni, hogy ne menjen rá semmi kosz, mert fáradtságos a tisztítása. Minél fehérebb és minél kevésbé nyúlós példányokat szedjünk, azok a frissek. Túl soká ne tároljuk, mert hamar tovább nyúlósodik, és úgy nem túl gusztusos.
A gombát alaposan megtisztítjuk (nekem időnként még körömkefe is kellett hozzá, annyira ragaszkodtak hozzá a fatönk apró darabkái), az esetlegesen elszineződött részeket levágjuk. Készítünk egy 2:1 arányú cukor-víz főzetet. Nekem 40 dkg gombához kb. 3-3,5 dl oldat kellett. Kevés őrölt kardamomot is tettem bele. Első nap a forró szirupba helyezzük a falatnyi darabokra vágott gombát, és nagyon kis lángon 10 percig főzzük. Hűvös helyre félretesszük. Második nap felforraljuk a szirupot a kocsonyás álgerebennel együtt, néhány percig halkan forraljuk, félretesszük. Ezt még a következő 2-3 napon megismételjük, amíg a szirup teljesen besűrüsödik. Az utolsó forralás után a gombafalatkákat rácsra szedjük, és hűvös helyen egy napig szikkadni hagyjuk. Másnap porcukorba forgatjuk, és teljesen száradni hagyjuk. Fogyasztásig hűvös, szellős helyen tároljuk. Tea, forralt bor, krampampuli mellé rágcsálhatjuk.
Figyelmeztetés! Míg külsőre és állagra a kandírozott kocsonyás álgereben mutatós és kívánatos, íze igencsak megosztja fogyasztóit. Első próbálkozásra érdemes egy kisebb adag elkészítésével indítani, és ha elnyeri a környezet tetszését vágni bele a tekintélyesebb mennyiségbe.
No comments:
Post a Comment