Monday, October 15, 2007

Gombás csoki kóstoló


Itt vannak ezek a Zotterék. A magyar határhoz nagyon közel. Az őrségi gombásztalálkozó helyszínétől úgyszólván csak egy ugrásnyira. Még az otthon felejtett cím és térkép nélkül is odataláltunk hozzájuk. Ebből is látszik, hogy nem csak gombászvénám van, hanem csokoládévénám is. Ez utóbbi sajnos költségesebb szenvedély.

A csokigyár gyönyörű dombos-lankás vidéken fekszik, és sokkal nagyobbnak képzeltem. Van egy másfél órás programjuk, amiben megmutatják, hogyan lesz a kakaóbabból Zotter csokoládé, majd az eltikkadt látogatók csokikóstolón vehetnek részt. Az idegenvezetés jelenleg sajnos csak németül van, így ezt most kihagytuk, nem úgy a csokikóstolót. Csekély három euro ellenében kb. 20 csokit meg lehet kóstolni. Tekintve, hogy ott helyben egy tábla csokit kettőhatvan euroért mérnek, ez igazán jutányos ár annak, aki igazán alapos kóstolást végez. Egy-egy tételt többször is vissza kellett kóstolnom a megfelelő értékelés végett, tehát bizton mondhatom, többszörösen megérte az árát. Pláne, ha még az ily módon megspórolt vacsora árát is levonjuk az összegből.

A kóstoláshoz a csokoládék kis tálcákon egy futószalagon száguldoznak körbe, csipesszel vehetünk le róluk egy-egy darabot. Ez nagy összpontosítást és fejlett mozgáskoordinációt igényel. A feladatot nem mindenkinek sikerül abszolválni, mint a padlón elterülő csokoládéválasztékból megállapítható.

Sajnos nem mindegyik csokit lehet megkóstolni, a választék sokkal nagyobb, mint ami a futószalagon elfér. Például a hirhedt vaddisznós sem volt terítéken (az üzletben sem lehetett kapni), pedig azt szívesen megkóstoltam volna. A Zotter csokoládék között meglepő ízesítésűeket találunk, csak néhány példa, a teljesség igénye nélkül:
  • sörös
  • tofu és szaké
  • rózsás-bazsalikomos
  • kakukkfüves-vörösáfonyás (ez egy kedvencem)
  • citromos polentás (ez is nagyon jó)
  • hibiszkuszos-kamillás

Ezeken kívül azért vannak klasszikusabb ízesítésűek is, pl. pisztáciás, kávés, gyömbéres, csilis. Kapható náluk forró csokinak való alapanyag, bonbonok, és különböző főzőcsokoládék is. A boltban Zotter likőrt is láttam.

Na, de itt az ideje, hogy a gombákra térjünk. Háromféle gombás ízesítésű csokoládét találhatunk a palettán, melyek rögtön a kosaramba kerültek (a többiek mellé, melyek létszámát és kilétét ne firtassuk, lévén ez egy gombablog).

Datolyás-shiitake gombás:


Zelleres-szarvasgombás-portói boros:

Vörösáfonyás-vargányás:


A gombás csokik kóstolását már itthon ejtettük meg.

A táblák 70 grammosak. Mindhárom töltött csoki étcsokoládé bevonatú, számomra ez már egy jó pont. A shitakés és a szarvasgombás bevonata 70%-os kakaótartalmú, a vargányásé 60%-os.

A szarvasgombás csoki a csokival kapcsolatos összetevőkön kívül csokilikőrt, portói bort, zellert, mandulát, almás balzsamecetet, almabrandyt, citromot és 0,01% szarvasgombaolajat tartalmaz. Illata kívülről kellemes étcsoki illatú, eltörve felsejlik a szarvasgomba aroma. Ha nem találkoztam volna már korábban szarvasgombával, nem érezném, hogy valami különleges is van benne. Külön kihegyezve illatára azonban megérzem (kóstolótársam egyáltalán nem).
A töltelék kétrétegű, egy vastagabb fehéres réteg és egy vékonyabb csokoládés. Kellemesen lágy, krémes, szinte elolvad a szájban. Ízében már kissé erőteljesebb a szarvasgomba íz, de nem mondanám jellegzetesnek, az alkoholosság feltűnőbb benne.

A shiitakés csoki ízesítői a datolya, mandula, shiitake gomba (2,42%), mogyoró, almabrandy, kávé, római kömény, csili, narancsolaj, rozmaringolaj. Illata leginkább kávés-narancsos. Eltörve újabb fűszeres illatok bukkannak elő. Tölteléke világosbarna, datolyadarabokkal. Gombaízt egyáltalán nem éreztünk rajta, elnyomják a fűszerek és a kávé, a datolya. Nagyon kellemes enyhén csípős lecsengése van.

A vargányás csokoládéban mogyorót, áfonyát, vargányát (4%), grappát, vaníliát találhatunk. Kívülről megszagolgatva felülről kellemes, meghatározhatatlan édeskés illatot érzünk, alulról gombásat. Kettétörve fény derül a rejtélyre, a töltelék kétrétegű, az alsó, vastagabb csokoládésban rejlik a vargánya. A felső a mogyorós-vaníliás réteg. A vargányaíz az alsó rétegben erőteljes, nagyon jól érezhető, de a csoki egészét tekintve nem tolakodó, harmonikus. A töltelék kellemesen krémes, nem túl édes.

Szubjektív összesítésem szerint első helyen áll a vargányás, másodikon a shiitakés, bár gomba nem érződik rajta, de fűszerezése igen kellemes - arról nem is beszélve, hogy egészségünknek is milyen nagy szolgálatot teszünk, ha ezt fogyasztjuk minél nagyobb mennyiségben ;) -, végül a szarvasgombás következik. Ez utóbbi harmadik helyezése azért senkit ne tartson vissza attól, hogy alkalom adtán akár szarvasgombás csokit ajándékozzon nekem, nem fogom visszautasítani!

Zotter csokihoz Budapesten is több helyen hozzájuthatunk, pl. a Jancsi és Juliskában, a Culinarisnál és a Keserédesben is.



Zotterék a Fairtrade mozgalom elkötelezett hívei is, és túlnyomórészt bio hozzávalókat használnak.

Update: Gombás csokoládét próbálhatunk a szintén osztrák Bachalm kézműves cégtől is. Budapesten keressük a Keserédesben.

5 comments:

dolcevita said...

Nekem is a kakukkfüves-vörösáfonyás a kedvencem. Nem is tudtam, hogy ilyen közel vannak, megnézzük mi is!

Melange said...

Nagyon izgalmas túra lehetett, hamarosan mi is benevezünk egy ilyenre. És köszi az említést! :)

Cserke said...

Nekem mindig lemarad, pedig kinéztem már tavaly is, hogy csak egy ugrás.
De gombás csokijukat még nem mertem kóstolni.

Fűszeres Eszter alias Fűszer és Lélek said...

Én a zellerest nem mertem, az annyira, de annyira furcsán hangzik :-)
Zsuzsa, bocsánat értetlen leányzó vagyok, Béres féle furmintot ittunk a metélthez.

Zsuzsa said...

Érdemes elmenni, németeseknek meg különösképpen. Ha gyerekek nélkül megyünk, talán még megkockáztattuk volna a gyárlátogatást, de így túl sok volt a stresszfaktor. Nyáron sajnos pár hétre bezárnak, így a nyaralás alatti látogatás kizárva.

Cserke, mivel rengeteg jó csokijuk van, így ha pont a gombásra nem érzel indíttatást, még mindig elég széles a választék. De szerintem nem bánnád meg. :)

Eszter, bevallom, a zellerest én sem kóstoltam volna meg, ha nem szarvasgombás. Dehát a kötelességtudat vezérelt. :)