Wednesday, September 12, 2007

Gévagombás kukoricakenyér


A tavaszi nagy gévagomba hullám óta nem találkoztunk vele, de a csapadékos idő előhozta ezt a farontó gombát is. Zuglóiak figyelem, a Bosnyák utcában, a Róna utcához közel egy fán tegnap autóból láttam friss példányokat! :)
A sárga gévagomba (Laetiporus sulpureus) csak fiatalon ehető, később szívóssá, keménnyé válik. Savanykás mellékíze miatt van, aki nem kedveli, de pl. tejfölös levesekben kiváló lehet. Egyesek előszeretettel mosogatják, áztatják (sós) vízbe, hogy savanyú-fanyar mellékízét elvegyék, ezt én sosem teszem, szerintem nincs szükség rá. Olyan ételbe kell tenni, ami harmonizál ezzel az ízzel.
Állaga, kiváló szeletelhetősége miatt húspótlékként is használható, pl. rántva egész csirkemellszerű.
Az alábbi kenyeret a Nagy gombakönyv (Peter Jordan, Steven Wheeler) receptje ihlette. Legközelebb dupla mennyiségű gombát fogok beletenni.

Hozzávalók:

3 ek olaj
8 dkg gévagomba, pici darabokra vágva
12 dkg liszt
12 dkg kukoricadara és kukoricaliszt fele-fele arányban
2 tk sütőpor
2 tojás
1,5 dl víz
8 dkg főtt szemes kukorica

Az olajat felforrósítjuk, és 5 perc alatt megpirítjuk rajta a gombát. Hűlni hagyjuk.
Összekeverjük a kétféle lisztet és a kukoricadarát a sóval és sütőporral. A tojást kissé felverjük, és a vízzel együtt a lisztes keverékhez adjuk, jól összedolgozzuk. Végül belekeverjük a gombát és a kukoricát is. Egy formát sütőpapírral kibélelünk, a masszát beleöntjük.
200 fokra előmelegített sütőben 25 percig sütjük. A formában hagyjuk hűlni 10-15 percig, csak utána borítsuk ki.

Az eredeti receptben sült szalonnával és friss paradicsommal tálalják, mi csak vajjal megkenve ettük.

5 comments:

cserke said...

Hihetetlenül irigyellek, meg mindenkit, aki ennyire ért a gombához. Ezt véletlenül felismerem, meg a szegfűt is, aztán nagyjából ennyi.
Ugyanakkor meg imádom a gombát, különösen az erdeit.Múltkor a Lehelen azt hiszem 2500 volt a szegfűgomba kilója...

Zsuzsa said...

Cserke, a leggyakrabban fogyasztott gombákat könnyű megtanulni, sohasem késő!
Aztán meg úgyis jön az életfogytig tartó tanulás, mert az ember mindig többet szeretne tudni! :)
Én is csak most kezdek jobban belemélyedni, most épp a csiperkék motiválnak, mert igazán még nem szedtem őket, rengetegen vannak, és fogalmam sincs, melyik melyik. 4-5 félét vittünk most hétvégén a vizsgálóba, de még ezeket sem sikerült biztosan memorizálnom. :)

Cserke said...

Annyi féle csiperke van??
Jó is lenne, megtanulni, de sajnos nem járunk annyiszor ilyen helyen, hogy annyira gyakorolhassam is. Hét végén hol lehet megnézetni, jó gombát szedtél-e?

Zsuzsa said...

Egy csomóan vannak. Egyszerűen őrületbe kergetik az embert. Rosszabbak, mint a csigák. :)
Azt már kezdem kapisgálni, hogy honnan tudom, melyik ehető, melyik nem, de név szerint...

Gombavizsgálat Pesten a Fehérvári úti, Bosnyák téri, Fény utcai piacon van hétvégén. Vidéki helyekről a www.netgombasz.hu-n van egy gyűjtemény, rögtön a főcím alatt "a természetben gyűjtött gombát mindig mutasd be szakellenőrnek!" feliratra kattintva jön föl a lista.

Cserke said...

Zsuzsa, szerintem előbb-utóbb lebírod az ádáz csiperkéket:)
És kizárt, hogy rosszabbak lennének...:)
Netgombászt megnézem, köszi,a piacok közül még a Bosnyák is eléggé odébb van.