Sunday, September 16, 2007

Firenzei őzlábgomba


Tegnap a Gerecsében jártunk, kaszálni lehetne az őzlábgombát. Megtalálható mindenféle formájában, dobverőként, félig kinyíltan és tányér alakban is. Nagy (Macrolepiota procera) és karcsú őzlábakat láttunk/szedtünk. Nálam az őzláb elsősorban rántott gombaként kedvenc, de időnként kipróbálok belőle mást is. A Nagy gombakönyvből való ez a recept, elegáns nevét a spenótnak köszönheti. Eredetileg angol muffin-nal tálalják, de hiányában a sima pirítós kenyér is megteszi. Mi még tükörtojást sütöttünk mellé, és feltálaltam hozzá lilahangya rikottás paprikáját is, kiadós vacsora kerekedett így belőle.


Hozzávalók:


40 dkg friss spenótlevél
só, frissen őrölt bors
35 dkg őzlábgomba (csak a kalapja*)
4 ek vaj
1 gerezd fokhagyma
2-3 szál friss kakukkfű
1,5 dl tejszín
szerecsendió


4 szelet kenyér
vaj


A spenótot megpároljuk, hűlni hagyjuk, a vizet jól kinyomkodjuk belőle, és apróra vágjuk.
A vajat megolvasztjuk, közben a gombát apróra vágjuk, a fokhagymát átnyomjuk, és a megolvasztott vajon gyakran kevergetve 3-4 perc alatt megpároljuk. Hozzáadjuk a spenótot és a tejszínt is, sóval, borssal, frissen reszelt szerecsendióval ízesítjük, és egyszer átforraljuk.
A kenyeret megpirítjuk, vajjal megkenjük, és a spenótos gombát ráhalmozzuk.


* az őzlábgomba szára nagyon szívós, nem szoktuk felhasználni, legfeljebb szárítva, gombapornak alkalmas

2 comments:

Forex said...

Én Cserszegtomaj környékén egy kirándulásom alkalmával láttam az erdőben hasonló gombákat. Versenyeznem kellett a profi piaci árusokkal, ha még magamnak is akartam találni valamit -;) Persze a fizetést nem úsztam meg . . . szakkönyv ide vagy oda, nem mertem megkockáztatni, hogy amit szedek már vigyem is a konyháza. Benézettem szakértőkkel.

Zsuzsa said...

Nagyon jól tetted! Inkább egy is kitérő a gombaszakellenőrhöz, mint a gyomormosás!
Remélem, ízlett is, amit szedtél! :)