Esős szombat délelőtt volt ma. De azért, mivel Budán volt dolgunk, felmentünk egy kicsit sétálni a Normafához. Kora délutánra a nap is kisütött, és a kosarunk sem maradt üres, a gyönyörű vadvirágos hegyoldalon mezei szegfűgombára (Marasmius oreades) bukkantunk. A magas fűben nem könnyű megpillantani ezeket a kicsike gombákat, nagyon kell figyelni. Az illatuk fantasztikus, erőteljes, fűszeres. Ahogy a réten sétáltam, többször is azt hittem, hogy újabb szegfűgomba telepre bukkantam, de csak a kosárból áradó illat csapott be. Az egyik legismertebb gomba, a piacokon gyakran lehet találkozni vele.
Hozzávalók:
10 dkg szegfűgomba
1 ek felaprított petrezselyemzöld
1 ek vaj
1 tojás
1 beáztatott és kicsavart zsemle
4 ek teljes kiörlésű tönkölybúza liszt
4 ek zsemlemorzsa
1 púpozott evőkanál gombapor
só
szerecsendió
pár csepp citromlé
1l erőleves
5 dkg szegfűgomba
A szegfűgombák fejét apró darabokra vágjuk. A szárát nem szokták felhasználni, mert nagyon szívós. A gombát a petrezselyemmel együtt megpároljuk a vajon. Kihűtjük, majd hozzákeverjük a felvert tojást, és a többi hozzávalót is, alaposan összekeverjük. Kis gombócokat formázunk belőle, és forrásban lévő vízbe, vagy erőlevesbe tesszük, 8 percig főzzük.
Amíg a gombócok főnek,felforralunk 1l erőlevest, és az 5 dkg-nyi szegfűgombát megfőzzük benne.
Ha a gombóc elkészült, leszűrjük, és petrezselyemmel megszórva az erőlevesben, tálaljuk.
(Renate és Fridhelm Volk: Gombakalauz ínyenceknek c. könyvének receptje alapján készült, 113. old)
No comments:
Post a Comment