Nem könnyű megtalálni a finom, illatos szegfűgombát (Marasmius oreades) a térdig érő növényzetben a réten. Az elmúlt hetek esős, meleg időjárása sok helyen előhozta őket, mi épp a végét csíptük el.
Sokszor van, amikor a kevesebb több. Így van ez ezzel az egyszerű gombalevessel. A kora délután szedett szegfűgomba, zöldborsó és kapor este fél hétre levessé lényegült át minden bonyolítás nélkül.
Hozzávalók (4 személyre):
20-25 dkg szegfűgomba
1 csésze zsenge, idei zöldborsó
1 csokor kapor
só
1 pohár tejföl
1 tk liszt
1 tojásból készült galuska
A gomba tönkjét levágtam (szívós, rágós, nem használjuk fel), a gombát leöblítettem. Egy liter sós vízben feltettem főni, kis lángon 10 percig főztem, majd hozzá adtam a zöldborsót. Újraforrástól számítva további három percig főztem, közben elkevertem a tejfölt a liszttel, és felaprítottam a kaprot. A levest behabartam a tejföllel, egyet forraltam rajta, majd a láng elzárása után hozzákevertem a kaprot is. Tálaláskor galuska is került a tányérokba.
3 comments:
Végre egy gomba, amit én is felismerek:) Ilyet szedtünk a nagymammál a réten és pontosan emlékszem, milyen finom volt. És ez a leves, milyen jó lenne ebédre...
Hajrá, akkor a következő nagyobb eső után ki a rétre! :)
Így profi a szegfűleves; semmi sallang, hagy működjenek az alap zamatok. Nagymama gombalevesét is azért favorizálom, az extra finom gombáknál. A szerényebb "képességűeket" kell sok fantáziával életre lehelni. :)
Post a Comment