Monday, February 08, 2010

Szarvasgombás libamáj

A téli szarvasgomba ünnepén jártunk hétvégén Gödöllőn, ahol a szarvasgombás libamáj is szóba került. Hogy eddig hogy nem került fel a blogra, nem tudom, igazi klasszikus, nagyon egyszerű és igen finom.
A Gödöllői Kastélyban megrendezett egésznapos program eseménydús volt. Kóstolók, előadások, kutyás szarvasgomba keresés, érdekes szarvasgombás termékekek, gyerekprogramok, játszóház szórakoztatták a látogatókat.
A szarvasgombáról majdnem lecsúsztam, a nehéz időjárási körülmények közt begyűjtött mennyiséget hamar felvásárolták az érdeklődők, már épp indulóban voltunk, mikor  István szerencsére talált még egy kevéske maradékot. Fél maréknyi picúrka gombát kaptunk, a képen egy átlagos nagyságú dió mutatja a méretet, de ki a kicsit nem becsüli.... Ízre, állagra megfelelőek, így meg volt mentve a másnapi vendégség, amire szarvasgombás papardellével készültem. De a vendégek tizenegykor telefonáltak, hogy sajnos mégsem jönnek, így bánatomban vígaszul elővettem a karácsonyi libamájból lefagyasztott adagot.
A szarvasgombás libamáj igazi ünnepi étel, különleges alkalmakra tartogatjuk (vagy bánat esetére). Előételként elegendő belőle személyenként egy szelet, igazán kiadós. Ha akad mellé frissen sült, akár még langyos házi kenyér, még jobb. Egyszerű, elronthatatlan étel, ha figyelünk az időzítésre. Ha Maldon sóhoz jutunk, legjobb, ha azzal szórjuk meg, a roppanós sólapocskák a puha libamájon igazi meglepetést keltenek. Természetesen sima tengeri sóval is finom.


A libamájat vágjuk egy - másfél centis szeletekre, tisztítsuk meg az erektől. A szarvasgombát (Tuber brumale) tisztítsuk meg, szarvasgomba gyaluval szeleteljük fel, készítsük elő a Maldon sót. Ha kenyeret is eszünk hozzá, szeleteljük fel. Nyissuk ki a boros palackot (ez alkalommal Szászi Endre Badacsonyi Pinot Noir rozéját, 2009, ittuk hozzá, de van, aki tokaji borra esküszik mellé), töltsük a bort a poharakba. Minden legyen előkészítve, gyorsan kell dolgoznunk. Ha van öntöttvas serpenyőnk, inkább használjuk azt, de a sima teflon serpenyő is megteszi.
A serpenyőt nagy lángon felforrósítjuk, majd a lángot kicsire vesszük. A libamájszeleteket a forró serpenyőbe tesszük (zsiradék nem szükséges!), fél percig sütjük, majd átfordítjuk, és a másik oldalát is sütjük fél percig. Tányérra szedjük, és gyorsan meghintjük a szarvasgombaszelekkel, majd a Maldon sóval. Azonnal tálaljuk.

6 comments:

Zsofi foodblogja said...

uhhh, ez a fotó! csorog a nyálam.

dolcevita said...

irtó guszta! Ha libamáj, nekem is ez a kedvenc elkészítési módom. Bár gombát akkor látott utoljára, mikor hoztál, vagy talán az umbriai adagból is lett ilyen.
A ropogós só (friss bors) pedig tényleg nagyon passzol hozzá. Ausztriában, Bécsújhely előtt az egyik supermarketben vettem 1 euróért görög sót (volt belőle citromos és még egy ízesített, én natúrt vettem), ez is lapocska szerű volt, vékony ropogós. Ezt szórtuk a húsokra, májra. Egy évig volt elég a doboz, nem egy nagy beruházás, tényleg érdemes tartani külön ilyen sót.

nagypapi said...

Maldon momentán nincs a kamrában, szted Himalájával élvezhetetlen lesz?

Zsuzsa said...

DV, köszi, legközelebb figyelem ezt a sót, ha Ausztriában járunk.

NP, hát a himalájásért nem vállalom a felelősséget. :) Küldjek át egy kis maldont futárral?

nagypapi said...

Kösz, jöhet, de libamájat és szg-t is lécci. :)
(nehéz serpenyőm az van)

Anonymous said...

Ez a szarvasgomba igen jó helyre került! Csodálatos, le vagyok nyűgözve!
Sára