Semmi pánik, ez a csiperke nem mostani csiperke, még nyáron került a fagyasztóba. Nagyon kellemes, jó állagú gomba, nem túl intenzív ízzel, ezért választottam ebbe az ételbe. A boros, mustáros, fűszeres marhafarokhoz kár lett volna jellegzetes ízű, kifinomultabb gombát (pl. vargányát) választani sokadik mellékszereplőnek. A csiperke nagyon jól átvette az ízeket, kiválóan simult bele a raguba.
Nigel Slater receptjét már régen kinéztem magamnak, csak az alkalomra vártam. Hűvösebb napokra ideális étel, órákig készül a sütőben, jó meleg lesz a konyhában. Nigel előmelegített sütőbe, forrón teszi be az ételt, én cserépedényben készítettem, ezért hideg sütővel indítottam. Így az össz-készülési időhöz még legalább fél órát rá kell számolni. Az eredeti receptet majdnem hűen követtem, minimális változtások vannak csak benne.
Hozzávalók (4 személyre):
1 marhafarok
1 evőkanál liszt
1 tk őrölt chili
1 púpos tk mustárpor
só
frissen őrölt feketebors
1 ek libazsír
2 nagy hagyma, szeletekre vágva
2 nagy sárgarépa, vastag szeletekre vágva
1/2 zellergumó, apróra vágva
4 gerezd fokhagyma, szeletekre vágva
40 dkg csiperke, darabokra vágva
2 tk paradicsompüré
4 babérlevél
néhány szál kakukkfű
1 üveg száraz vörösbor (N.S Rioját ajánl)
1 ek magos mustár
1 ek dijoni mustár
kevés petrezselyem
A marhafarkat darabokra vágjuk. Egy zacskóba szórjuk a lisztet, a chiilt, a mustárport és egy adag frissen őrölt borsot. Összekeverjük, a zacskóba tesszük a marhafarok darabokat, összerázzuk, hogy a liszt mindenütt befedje.
A libazsírt felforrósítjuk egy nagy méretű, vastagfenekű serpenyőben, és a marhafarok darabokokat körben alaposan megpirítjuk. Kivesszük, félretesszük, és beletesszük a serpenyőbe a répát és a hagymát, ezeket is megpirítjuk. Hozzáadjuk a fokhagymát, a paradicsompürét és a gombát. Néhány percig főzzük, míg a gomba összeesik és kissé megpuhul (ha párolt-fagyasztottat használunk, akkor addig, míg szétolvad).
A csontos darabokat és a zöldségeket egy cserépedénybe (vagy nagy méretű jénai tálba) tesszük, ráöntjük a bort. Sózzuk, borsozzuk, és 150 fokos sütőben letakarva 2-3 órát sütjük. A sülési idő a marhafaroktól függ, a vége felé ellenőrizzük néha, hogy elég puha-e. Egyszer-egyszer
meg is keverhetjük. Az utolsó néhány percre belekeverjük a mustárt, majd tálaláskor a petrezselymet is. Krumplipürével tálaljuk.
Nigel az elkészült ragut hűlni hagyja, éjszakára hűtőbe teszi, és másnap melegítés előtt leszedi róla a zsírt. Nekem erre nem volt időm, de akik jobban vigyáznak az alakjukra, mindenképpen őt kövessék.
Egyik kedvencemet, Luka Enikő Merlot-ját nyitottuk hozzá. Ez kissé mellényúlás volt, nem igazán illett hozzá, de legalább megértette velem, hogy az ember nem ihatja mindenhez a kedvenc borát. :)
3 comments:
Aaah...
Ezek a potok nagyon jók tudnak lenni, gusztustz kaptam rá. Mostanában feltűnően szép farkincákat látok, színte kelletik magukat. Holnap kilovagolok csiperke nézőbe, de teszek mellé egy kevés trombitát is.
Remélem, lett csiperkéd. A marhafarok valóban kezd visszajönni a divatba, ez jó hír. Pláne a kutyának, az aztán igazán boldog volt a potyadéktól. :)
Veery creative post
Post a Comment