Vargánya sült paradicsommal, kecskesajttal

Pici a vargánya, de mindene megvan, aranyos, formás. Sajnos megvárni már nem volt időm, míg nagyra nő, jó félkilósra, kukacmentesre, de valaki már biztos vidáman elfogyasztotta azóta.

Aki gombászik, azt tudja, hogy minden erdő tele jobbnál jobb, finomabbnál finomabb gombával, most érdemes menni. Aki inkább piacra jár, a héten ki ne kerülje, nagy mennyiségben, viszonylag olcsón - legalábbis a szokott árnál jóval olcsóbban lehet most az erdei gombákhoz jutni.

Mindig is imponáltak a végy 5 hozzávalót típusú receptek, most végre én is alkottam egyet, igaz csak véletlen. Munkás napok gyors ebédjeként kiválóan beválik, akár magában is, de aki nem fogyókúrázik, egy szelet kenyeret is egyen mellé feltétlenül. Könnyű fehér húsok köreteként is megállná helyét.

Hozzávalók (személyenként):

10 dkg vargánya

1 tk olívaolaj

só

3 közepes paradicsom

3-4 karika puha kecskesajt (ha van, fűszeres)

A paradicsomot negyedekre vágjuk és 200 fokos sütőben megsütjük.

Közben a gombát megtisztítjuk, falatnyi darabokra vágjuk. Az olajat felforrósítjuk egy serpenyőben és 3-4 perc alatt folyamatosan kevergetve megsütjük rajta a vargányát.

Összekeverjük a sült paradicsommal (aki a héját nem szereti, le is húzhatja, könnyen lejön), megsózzuk, tűzálló tálba tesszük. A tetejére tesszük a kecskesajtkarikákat, és még 2 percre visszatesszük a sütőbe, hogy a sajt kicsit megolvadjon.

Ha nincs fűszeres kecskesajtunk, kerülhet rá egy kevés zöldfűszer is a színhatás végett, de akkor ugye a hozzávalók száma emelkedik. :)

Gombafesztivál Kárászon

2009. július 4-én lesz a IV. Gombafesztivál és falunap Kárászon, a Faluházban.

Program:

10. óra Konferencia

• A konferenciát megnyitja Mezei Attila polgármester
• Köszöntő: Hollós László emlékbizottság / Pócs Margit
• Kaczián Zoltán: "Hollós László munkássága"
• Dr. Tóth Aladár könyvének bemutatója: "Kárász a Keleti-Mecsek erdészeti fővárosa"
• Lukács Zoltán: Új gombászvidámságok
• A Netgombász Egyesület bemutatkozása: "Egy kalap alatt"

12. óra Baráti társaságok főzőversenyének kezdete

14. óra Gombászdélután

14 órától

• Mázai Bányász Fúvószenekar
• Magyaregregyi Hagyományőrző Tánccsoport
• Főzőverseny eredményhirdetése

16 órától

• A váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola és a komlói Gagarin Általános Iskola műsora

17 órától

• A zalaegerszegi Griff bábszínház előadása: Ludas Matyi, rendezte Rumi László

Kísérőprogramok:

• Kézművesek / Játszóház / Piac

Fokhagymás, szegfűgombás marhaszelet

A mezei szegfűgomba nagyon kedveli a mostani időjárást, a sok esőt, ilyenkor nagyon is érdemes meglátogatni a réteket, legelőket. A boszorkánykörben termő gombát, ha elegendő türelmünk van, kilószámra szedhetjük. Nálunk is készült már belőle gombaleves, tésztára szósz, és ez a mostani finom fokhagymás, kakukkfüves marhaszelet. A kakukkfű szinte rám erőltette magát, ilyenkor a legfrissebb, legzsengébb, legaromásabb, és ráadásul pont ott terem, ahol a szegfűgomba, természetesen belőle is került a kosárba.

Aki nem maga szedi, mostanában a piacon is hatalmas halmokban találhat, ha maradnak az esők pár napig, remélhetőleg az ára is lejjebb megy, pénteken 3500 Ft volt kilója a Bosnyák téri piacon. Igaz, elég apró munka szedni, lehet, hogy én sem adnám sokkal olcsóbban. :) A tönkje, szívós, rágós, nem sokkal a kalap alatt vágjuk le.

Hozzávalók (2-3 személyre):

40 dkg párolni való marhahús

10 dkg füstölt szalonna

kevés olaj vagy zsír

5 gerezd fokhagyma

frissen őrölt bors

1/2 dl száraz vörösbor

1,5 dl víz

20 dkg szegfűgomba

só

egy kis csokor kakukkfű

2 dl tejföl

A húst 6-8 cm átmérőjű szeletekre vágjuk, a szalonnát felkockázzuk.

Egy vastagtalpú lábosban felolvasztjuk a szalonnát, és félig megsütjük (nem teljesen ropogósra), ha nem elég zsíros, kevés olajat, vagy zsírt adhatunk még hozzá. A hússzelet mindkét oldalát kissé megpirítjuk rajta (ha szükséges, több részletben), majd hozzáadjuk a vizet, a bort, a fokhagymát és a borsot. Fedő alatt puhára pároljuk (kb. 1 óra).

Közben a gombát megtiszítjuk, majd a puhára főtt húshoz adjuk, ha szükséges sózzuk, bele tesszük a kakukkfüvet is. 10 percig együtt pároljuk, a gomba összeesik és kevés levet ereszt. Végül hozzáadjuk a tejfölt is, egyet forralunk rajta, krumpligombóccal tálaljuk.

Korábbi szegfűgombás receptek itt (5 db).

Zöldborsós gombás tészta

Újabb kora nyári gombás étel, frissen fejtett zöldborsóval, petrezselyemmel. Friss gombám továbbra sincsen, de ezúttal nem szárított gombához, hanem gombaporhoz nyúltam. A gombaporról részletesen írtam már egy korábbi VKF! alkalmából, sokoldalúan használható, könnyen elkészíthető, sokáig eltartható ízesítő. Levesekhez, húsokhoz, mártásokba vagy tésztába ízlés szerint többet vagy kevesebbet adagolva kellemes gombás ízt ad az ételnek.

Ehhez az ételhez inkább világosabb színű gombákból készült port használjunk. Paradicsomsalátát ajánlok hozzá.

Hozzávalók (2 személyre):

25 dkg tészta (pl. fussili)

só

1 ek gombapor

4 ek tejszín

1 tk vaj

1 bögre friss zöldborsó

10 dkg mascarpone

fél csokor petrezselyem

A gombapor egy kis pihentetés után adja ki igazán az ízét, ezért érdemes még a víz felrakása előtt összekeverni a tejszínnel, hogy tudjon állni egy kicsit.

A tésztát forrásban lévő bő sós vízben megfőzzük.

Közben a vajat megolvasztjuk, és 1-2 evőkanál vízzel megpároljuk rajta a zöldborsót. Hozzáadjuk a mascarponét, a gombaporos tejszínt, sózzuk, összeforraljuk, végül belekeverjük az apróra vágott petrezselymet.

A tésztát leszűrjük, 2-3 evőkanálnyi főzőlevet rajta hagyunk, majd összekeverjük a gombás szósszal és azonnal tálaljuk.

A legegyszerűbb vargányás tészta

Nem csak egyszerű, de igen gyors is, amíg kifő a tészta, bőven elkészül a vargánya. Nálam most még szárított vargányából készült, de a hónap eleji csapadékos időjárásnak köszönhetően már kapható a piacokon a vargánya. Múlt hét vége felé 4000Ft/ kg volt a Bosnyák téri piacon a délelőtti órákban, du. 1-2 óra után már jóval kedvezőbben is hozzá lehet jutni, ha úgy tudjuk időzíteni a piaclátogatást. Alkudjunk bátran!

Mivel a vargánya az egyik legízletesebb erdei gombánk, érdemes minél egyszerűbben készíteni vele az ételeket, hogy a gomba ízei jussanak főszerephez. A zöldfűszerek közül igen jól illik hozzá a petrezselyem, a rozmaring és a zsálya, de persze lehet másfélékkel is kísérletezni.

Hozzávalók (1 személyre):

12 dkg tészta (pl. fussili)

só

3 tk vaj

1,5 dkg szárított vargánya vagy 12 dkg friss

4 levél zsálya

friss parmezán vagy grana padano forgácsok

Ha szárított vargányával dolgozunk, fél órára áztassuk meleg vízbe.

Forrásban lévő sós vízben főzzük ki a tésztát. Szűrjük le, egy evőkanálnyi főzőlevet tegyünk félre.

Szűrjük le a beáztatott gombát (levét tegyük el mondjuk egy leveshez), vágjuk kis darabokra. Ha friss vargányánk van, óvatosan pucoljuk meg és vágjuk kis darabokra. A zsályát vágjuk vékony csíkokra.

2 tk vajat olvasszunk fel egy nagyobb serpenyőben (azért kell nagyobb, hogy egy rétegben elférjen benne a gomba, és inkább piruljon, mint főjjön). Dobjuk rá a gombát, és kevergetve pirítsuk 3-4 percig. Tegyük hozzá a zsályát is, még fél percig kevergessük, majd adjuk hozzá a kifőtt tésztát, az 1 kanálnyi tésztafőzőlevet a plusz 1 kanál vajat. Keverjük el, hogy a vaj elolvadjon, tegyük tányérra, szórjuk meg a sajtforgáccsal.

Vargánya zsályával korábban.

Vargányás receptek még (38 db).

Hogyan vásároljunk vargányát.

Kora nyári vargányás ebéd

Idei első vargányáinkat, rókagombáinkat, galambgombáinkat és még egy-két apróságot a múlt hétvégén megszedtük az Őrségben. Igazán sok gomba ott sem volt, de az országközepi semmihez képest mégis főúrinak mondható a három nap zsákmánya. Egy keveset haza is hoztunk belőle. Nem is recept szinte, amit leírok, ilyesmi mindent bele egytálételt biztosan mindenki készített már. A lényeg a friss, hibátlan, zsenge, jó minőségű hozzávalókon van, fűszerezni szinte nem is kell, minden alkotórész a maga ízével járul hozzá az összhanghoz.

Nálam most galambgomba, laska és vargánya került bele. Ez utóbbit nem érdemes kihagyni.

Hozzávalók (2 személyre):

1 ek vaj

1 gerezd idei fokhagyma

20 dkg újkrumpli

25 dkg frissen fejtett borsó

25 dkg vegyes erdei gomba (lehetőleg vargánya is legyen benne)

só

1 csokor petrezselyem

1 édes paradicsom

A krumplit alaposan megmossuk, darabokra vágjuk. A gombát megtisztítjuk, felkockázzuk, félretesszük, a vargányát külön. A fokhagymát apróra vágjuk. A petrezselymet felaprítjuk.

A vajat egy vastagtalpú lábosban felolvasztjuk, rátesszük a fokhagymát és a krumplit, elkeverjük, és fedő alatt pároljuk (ha nincs vastagtalpú edényünk, lehet, hogy 1-2 kanál vizet kell tenni hozzá). Amikor a krumpli félig kész, hozzáadjuk a zöldborsót és a gombát a vargánya kivételével, megsózzuk. Lefedve 7-8 percig pároljuk, majd hozzáadjuk a vargányát is. További két percig főzzük, belekeverjük a petrezselymet, levesszük a tűzről.

A paradicsomot felkockázzuk, és tálaláskor megszórjuk vele a gombás keveréket.

Gombás pizza gazdagon

Vannak dolgok, amiket az ember rózsaszín leányszobájában el sem tud képzelni. Aztán jön az élet, és csak nézünk, hogy mindez velünk történik? Szárított gombával pizzát sütni?

Hát, szegény ember vízzel főz, s míg a szerencsések ott lenn dél-nyugaton szedik a vargányát és a rókagombát, nekünk itt Pest környékén csak az aszály jut. De legalább fogynak a szárított gomba készletek, úgysem szoktam gyakran hozzányúlni! Most a céklatinórúból használtam el egy kis adagot. Ezzel a gombával kicsit bajban vagyok, mert egyesek szerint erre sem szabad alkoholt inni, míg a mértékadó szakirodalom erről nem tett említést. Szigorúan a tudományos elkötelezettség által vezérelve ittam meg hozzá az üveg sört, de rendkívüli kellemes vagy kellemetlen tüneteket nem észleltem. Az alább megadott tésztamennyiség két tepsi pizzához elegendő.

Hozzávalók:

a pizzához:

50 dkg liszt
1 csomag porélesztő
só
4 ek extra szűz olívaolaj
3 dl langyos víz

a pizzaszószhoz:

1 hagyma
2 gerezd fokhagyma
olívaolaj
egy üveg paszírozott paradicsom (425 g, Mutti)
kedvenc pizzafűszereink, pl. bors, oregánó, bazsalikom

rávalók:

2 nagy marék szárított tinóruféle

1 ek olívaolaj

1 doboz rikotta (250 g)

3 paprika

5-6 szem paradicsom

10 - 15 dkg sonka (pl. feketeerdei)

15 dkg mozarella

A pizzatésztához valókat alaposan összegyúrjuk, majd meleg helyen 45-50 percig kelesztjük. A sütőt a legmagasabb fokozaton előmelegítjük. Tepsiméretűre nyújtjuk, a tepsibe helyezzük, 10 percig piheni hagyjuk, mielőtt megpakolnánk a rávalókkal.

A szószhoz a hagymát és a fokhagymát apróra vágjuk, majd 2 ek olívaolajon puhára pároljuk. Hozzáöntjük a paradicsomot, beleszórjuk a fűszereket, és 10 percig kissé félrehúzott fedővel lassan főzzük (vigyázat, bugyog és köpköd!). Kicsit hűlni hagyjuk. Aki nem szereti, hogy kicsit darabos, össze is turmixolhatja.

A gombát meleg vízzel felöntjük, fél órát áztatjuk, majd az olívaolajon kevés áztatólével együtt 6-8 percig pároljuk.

A paradicsomot és a paprikát karikára vágjuk. A mozarellát nagy lyukú reszelőn lereszeljük.

A pizzát megkenjük a szósszal, elrendezzük rajta a gombát, a paradicsomot, paprikát, közéje kanállal egy-egy kanál rikottát teszünk. A szeletelt sonkát a tetejére tesszük, megszórjuk a mozarellával.

A legmagasabb hőmérsékletre előmelegített sütőben kb. 8 perc alatt készre sütjük.

ui. Látom ám a statisztikából, hogy mindenki a sárga gévagomba recepteket keresi rajtam, de újjal abból sem szolgálhatok, nem járunk az ártereken mostanában. Tessék a régebbiekből mazsolázni.

Vargányás, zsályás szélesmetélt

Rövid és szerény volt idén a kucsmagomba szezon, hiába bíztunk a csapadékos, havas télvégen a kiváló termésben. Az áprilisi aszály megrövidítette az idényt, és bizony a mennyiség is jócskán alatta maradt a szokásosnál. Kucsmagombákról - legalábbis frissről - így legközelebb jövőre, inkább elő a vargányaszárítmánnyal. Az Observer Food Monthly mellékletéből lestem el a receptet még tavaly, azóta tervezem, de csak most jutottam szép friss zsályához. A hozzávalók arányán változtattam egy keveset. Jó tanácsként csak annyit, ha ismeretlen, még kipróbálatlan chilit használunk, bánjunk vele takarékosan az elején.

Hozzávalók (2 személyre):

20 g szárított vargánya

fél citrom

8 dkg vaj

2 gerezd fokhagyma, apróra vágva

8 zsályalevél, darabokra tépkedve

1 szárított chili, összemorzsolva (elhagyható)

3 ek tejszín

só

frissen őrölt bors

20 dkg szélesmetélt

A vargányát fél órára meleg vízbe áztatjuk, majd a szeleteket kivesszük, lecsöpögtetjük, falatnyi darabokra vágjuk. A citrom héját lehámozzuk, vékony csíkokra vágjuk.

A tésztát forrásban lévő sós vízben megfőzzük.

A vajat egy serpenyőben felolvasztjuk, hozzáadjuk a fokhagymát, a zsályát és a chilit, kicsit megpirítjuk, majd beletesszük a gombát is. Időnként megkeverve néhány percig pirítjuk. Az áztatóléből 4 evőkanálnyit a serpenyőbe aduk, elpárologtatjuk. Hozzáöntjük a tejszínt, beletesszük a citromhéjat, sózzuk, borsozzuk és még egyszer felforraljuk. Beleforgatjuk a tésztát, azonnal tálaljuk.

Medvehagymás vargányás tészta

Ez a tészta nem úgy vargányás, hogy vargányát teszünk hozzá, hanem eleve, gyárilag. Gombaporral készült, tagliolina ai poricini, hosszú széles metélt, ami ráadásul hosszában csíkos, valamennyire a képen is látszik. Nyersen tejeskávé színű és igen kellemes ropogtatni, érződik rajta a vargányaíz.
A medvehagymaszezon sajnos már igencsak a vége felé jár, múlt héten a lelőhelyen ez a látvány fogadott:

Szombaton a Fehérvári úti piacon azért még elég jól kinéző leveleket árultak, egy rövid ideig talán még hozzá lehet jutni. Ez az étel azonban fagyasztottból is elkészíthető, mivel a medvehagymát megpároljuk.

Az étel Zsófi szóbeli közlése nyomán született, szerinte vajon megpárolva, citrommal a legjobb a medvehagyma (pedig többféleképp is kipróbálta!). Fokhagymás íz, citrom, vaj, ehhez már csak a vargánya hiányzik, így jött a tészta.

Egy személyre kifőztem 12 dkg vargányás tésztát. Közben 1 evőkanál vajon megpároltam fél csokor csíkokra vágott medvehagymát. Sóztam, borsoztam, citromlével meglocsoltam, a tésztával összeforgattam, tetejére grana padano forgácsok kerültek.

Medvehagymás tócsni kucsmagombával

A hegyes kucsmagomba (Morchella conica) szintén a korán megjelenő tavaszi gombák egyike, termőideje közvetlenül a cseh kucsmagomba után következik, össze is érhetnek. Sokan ismerhetik, mulccsal leszórt területeken bárhol megjelenhet, néhány éve a nagy építkezések idején külvárosi bevásárlóközpontok parkolóiban is tömegesen termett, de kertekben, parkokban is gyakori, szintén a mulcson, vagy ha friss termőföldet terítenek szét. Egyik évben nálunk is így jelent meg a kertben néhány darab (akkor olívaolajjal, újhagymával raguként végezte, friss kenyérrel), sajnos azóta egy sem. Nyersen ne fogyasszuk, érzékeny gyomrúaknak megárthat. Mutatós gomba, az ízletes kucsmagombához hasonló. Ahogy az alábbi képet elnézem, egész jó hamis pacalt is lehetne készíteni belőle, legalábbis látványra.

De most mégsem az készült, hanem a jól bevált kék sajt - kucsmagomba párosítás, medvehagymás tócsni körettel. A kék sajt arányaival érdemes játszani, keveset használva maradjon-e háttérben, erősítve a gomba ízeit, vagy legyen-e hangsúlyosabb, amikor a gomba íze csak kevéssé, inkább az állaga érvényesül. Hangulatfüggő.

Hozzávalók (2 személyre):

3 nagyobb krumpli
4 ek liszt
10 levél medvehagyma, apróra vágva
olaj a sütéshez

25 dkg kucsmagomba
1 ek vaj
só
frissen őrölt bors
12,5 dkg (fél doboz) mascarpone
1 vagy 2 ek kékpenészes sajt (nálam most stilton)

+ kevés apróra vágott medvehagyma a díszítéshez

A krumplit lereszeljük, levét kissé kinyomkodjuk, hozzákeverjük a lisztet és a medvehagymát. Forró serpenyőben kevés olajon kis lepénykéket sütünk belőle, jó pirosak, ropogósak legyenek. Tálalásig melegen tartjuk.
A gombát megtisztítjuk, felkarikázzuk. A vajat megolvasztjuk, a gombát rátesszük, sózzuk, borsozzuk és megpároljuk. A gomba levét majdnem teljesen elfőzzük, csak egy kevés maradjon rajta. Hozzáadjuk a mascarponét és a kéksajtot, alaposan elkeverjük, egyet forralunk rajta, és medvehagymával meghintve a tócsni mellé tálaljuk.

Marhaszelet kucsmagombamártásban

Idén ő volt az első. A negyedik első már a blogon, a negyedik kucsmagombaszezon első képviselője, mindig készül kép a legelőször szemünk elé kerülőről. Tartok is attól egy kicsit, mit is írhatnék még, a negyedik tavasz, a negyedik újrakezdés, a negyedik gombászév a blog kezdete óta. Annyi mindent elmondtam már róla, annyi recept került fel, meddig lehet újakat hozni, hiszen a régi, bevált kedvencek is időről-időre újra elkészülnek a konyháman.

Szeretem a cseh kucsmagombát (Ptychoverpa bohemica). Szeretem, mert a tavasz első gombája, semmihez sem hasonlítható az az illat, a kora tavaszi napsütés, a természet éledezése, a mellette megtalálható turbolya zöldje, mikor az első vadászatra indulunk. Beleszagolni egy kosár kucsmagombába a tavasz tömény esszenciája számomra, még télen, a fagyasztóból elővéve is beleszédülök. Újra lesz tavasz, újra lesz élet, újra lesz nyár, talán valami jó is elkezdődik, aminek a kucsmagomba csak egy picinyke része, de annál jelentőségteljesebb hirnöke. Az íze nem különösebben finom, nagyon sok gombát sokkal jobban szeretek, harapnivaló is kevés van rajta. Ha már kucsmagomba, jöjjön inkább a hegyes, az ízletes, vagy a pusztai, ha finomra vágyom. De ettől még ő az első, a különleges. De elég a szentimentalizmusból - nem fejtem ki a párhuzamot az első szerelemmel, az első gyermekkel-, jöjjön a recept.

Hozzávalók (4 személyre):

4 nagy szelet párolni való marhahús
20 cm póréhagyma (fehér része)
1 fehérrépa

1/2 zeller

1,5 dl illatos száraz fehérbor

2 dl húsleves

5 szem boróka

5 db kb. 1 cm széles és 4-5 cm hosszú narancshéj (lehetőleg kezeletlen narancs héja)

só

25 dkg cseh kucsmagomba

A póréhagymát és a répát felkarikázzuk, a zellert felkockázzuk, és a hússal, a borral és a húslevessel egy lábosba tesszük. A borókát és a narancshéjat egy darab gézbe kötjük, vagy teatojásba tesszük (hogy később könnyen ki tudjuk venni a mártásból), és ezt is a húshoz adjuk. A húst kis lángon, fedő alatt puhára pároljuk. A fűszeres tasakot eltávolítjuk, a marhahússzeleteket kivesszük, félretesszük, a zöldségeket turmixoljuk. Nem baj, ha sűrűnek tűnik, a gombából kifővő lével megfelelő lesz az állaga. Az alaposan megtiszított kucsmagombát a mártáshoz adjuk, felforraljuk, és kis lángon 10 percig főzzük. A hússzeleteket visszatesszük, még egyszer felforraljuk, tálaljuk. Friss fehér kenyér illik hozzá.

Mire ez a bejegyzés felkerült, már vége is cseh kucsmagomba szezonnak, idén a hirtelen nyári időjárás, a sok szél, nagy meleg miatt nagyon rövid volt. A kucsmagomba portré március 28-án készült.

Zöld kucsmagomba szósz

Hétvégén szedtük a gombát, akkor készült ez az étel is, de tartogattam zöldcsütörtökre. A cseh kucsmagomba (Ptychoverpa bohemica) kiválóan alkalmas szószokba, mártásokba, nálam is ez készül a leggyakrabban belőle. A finom tavaszias szósz ezúttal tésztára került, de egy marhaszelet mellé mártásként is nagyon el tudom képzelni.

Hozzávalók (2 személyre):

25 dkg cseh kucsmagomba
2 ek vaj
egy póréhagyma 15 cm-es halványzöld része
fél csokor petrezselyem
fél csokor turbolya
6-8 levél medvehagyma
1 löttyintés száraz vermouth
1 dl tejszín
só

A gombát alaposan megtisztítjuk. A póréhagymát karikákra vágjuk, a zöldfűszereket felaprítjuk.
A vajat egy serpenyőben megolvasztjuk, megpároljuk a póréhagymát, majd hozzáadjuk a gombát, megsózzuk. A gombát puhára pároljuk, a levét felére besűrítjük. Hozzáadjuk a zöldfűszereket, a vermuthot és a tejszínt, 1 percig forraljuk, majd tálaljuk.

Mi kerüljön márciusban a kosárba?

Cseh kucsmagomba mindenképpen, szépen növekednek, lehet keresni, és mindenféle finomat főzni belőle. A képen látható példányok a marhaszelet mártásában végezték, a recept feljebb található.

Szedjünk ibolyát, ibolyatortához, ibolyaszorbethez és cukrozott ibolyához.

Fűszerezzünk turbolyával és vadsnidlinggel. Utóbbiból feltétlenül rágcsáljunk el jópárat a helyszínen.

Induljunk útnak, és keressünk medvehagymát, most a legzsengébb, üde, enyhe ízű, finom. Lehetőleg ne egyedül, hanem barátainkkal vágjunk neki, osztozzunk finom lipóti kenyéren, kacsazsíron, medvehagymás fasírton, pogácsán, kenyéren és muffinon, töpörtyűkrémen, szilvapálinkán, Rákóczi túróson. Ezen a hétvégén igazán kerek volt a világ.

A medvehagymás kirándulásról részletes beszámoló olvasható ITT.

Medvehagymás, szarvasgombás tészta

Az évad első medvehagymás posztja. Tavasz ugyan még nincs, medvehagyma szerencsére már van, friss, zsenge, fiatal, kicsike, így csak mutatóba szedtem belőle egy keveset. A fagyasztóban pedig lapul néhány rúd szarvasgombás vaj, téli és nagyspórás szarvasgombából tettem félre még múlt év végén. A szarvasgomba a fagyasztással sajnos veszít aromáiból, erejéből, de reszelve, majd puha vajjal elkeverve eltéve viszonylag közelíti a frissen használtat. 3-4 evőkanálnyi adagot szoktam hengerré formázva fóliába csomagolni és fagyasztani, ez ételtípustól függően 2-4 személyre elég. Ehhez az ételhez a nagyspórás szarvasgombával készült vajat választottam, mert ez a szarvasgomba eleve kissé fokhagymás ízű, illatú, így jól illik a medvehagymához. A medvehagymából nem is kell sok hozzá, itt nem főszerepet játszik, csupán kiemeli, erősíti az ízeket, ne vigyük túlzásba.

Hozzávalók (2 személyre):

25 dkg tészta (nálam farfelle)

2 ek extra szűz olívaolaj

3-4 ek szarvasgombás vaj

5-6 levél medvehagyma

só (fleur de sel)

A tésztát sós vízben megfőzzük. A főzőléből 3 evőkanálnyit kiveszünk, a tésztát leszűrjük, majd visszatesszük a lábosba, majd gyorsan elkeverjük a félretett főzővízzel, az olívaolajjal és a szarvasgombás vajjal. Letakarjuk, és 2 percig állni hagyjuk, hogy a jó melegben a szarvasgomba kiadja ízeit. Közben a medvehagymát vékony csíkokra vágjuk. A szarvasgombás tésztát tányérokra tesszük, sózzuk, rászórjuk a medvehagymacsíkokat.

Coq au vin

A híres francia étel, a vörösboros kakas egyszerűen készülő változatáról van szó. Hirtelen felindulásból készült, gyorsan meg szerettük volna enni, így lett egyszerű, de mivel a kakas sehogy nem akart megfőni, készülhetett volna az autentikusabb verzió is, mivel elfogyasztására végül csak két nappal később került sor. Abban eleve kétszer annyi hozzávaló van, mint az általam használt receptben, s persze jóval bonyolultabb. Ha legközelebb ismét kakashoz jutunk, kiderül, megéri-e a pluszmunkát.

Kakasunk nem is egy egész kakas volt, hanem egy fél, de még így is óriási. Az előző vevő vitte el a fejét és a máját, nekünk jutott a nyak és a zúza és demokratikusan egy here is. A nyakból, lábból, farhátból, zúzából kicsit bezöldségelve, leszűrve tiszta kakashúsleves került a mélyhűtőbe, hogy később majd felvidámítsa a gombamártásokat.

A kakas borban fő, más folyadék nem is kerül bele, így mindenképpen jó minőségű bort használjunk hozzá, olyat amit meg is innánk. A nem túlzottan vad ízű gombákon kívül (pl. gyűrűs tuskógomba vagy szürke tölcsérgomba) szerintem bármilyet használhatunk hozzá, nálam most vargánya került bele, de eredetileg egy vegyes gombás csomagot szántam volna bele, csak nem találtam meg.

Hozzávalók (4 személyre):

1 kisebb, vagy fél nagyobb kakas (kb. 1,5-2 kg)

2 ek olívaolaj

só

frissen őrölt bors

10 dkg szalonna

2 babérlevél

2 nagy hagyma

2 gerezd fokhagyma

2 sárgarépa

1 fehérrépa

20 dkg vargánya

2 ágacska kakukkfű

1 üveg száraz vörösbor

2 ek konyak (elhagyható)

A kakast darabokra vágjuk, sóval, borssal bedörzsöljük. A szalonnát felkockázzuk, a hagymát, fokhagymát apróra vágjuk, a sárgarépát és a fehérrépát karikákra vágjuk. A gombát feldaraboljuk.

Az olajat felforrósítjuk, és több részletben megpirítjuk rajta a szalonnát és a kakasdarabokat. Az összes húst beletesszük a fazékba, rátesszük a hagymát és a fokhagymát, a répát, és nagy lángon néhány percig együtt pirítjuk. Ráöntjük a vörösbort, beletesszük a kakukkfüvet és a babérlevelet, és fedő alatt puhára pároljuk (nekünk 3 óra alatt főtt meg).

A puha húst és a babérleveleket kivesszük az edényből, a visszamaradt zöldséges levet turmixoljuk vagy átpasszírozzuk. A sűrű zöldséges lében 10 percig pároljuk a gombát, a húst visszatesszük, a konyakot beleöntjük, még egyet forralunk rajta és tálaljuk.

(Az Officina Nova Szárnyasok c. könyvének receptje volt a vezérfonal).

Kucsmagomba - blogstatisztika

Hmm.

Nagyon-nagyon sokan keresitek nálam a kucsmagomba recepteket, gyanús. Ki szedi és hol? Ne mondjátok, hogy hirtelen mindenkire rájött, hogy kiüríti a mélyhűtőt, vagy csak elméletileg gyakorol a közeledő szezonra!

Kéksajtos, kucsmagombás rizs

(fotó: Gombákos)

Gombákos feltette szokásos tavasz eleji gombászidegborzoló/szívmelengető kucsmagombás képeit a Netgombász fórumra. Ez egyrészt felzaklatott, másrészt erőt és elszántságot adott, hogy utolsó adag fagyasztott cseh kucsmagombámat elővegyem a hűtőből, és feldolgozzam (kell a hely az újnak). Van remény, mi több bizonyíték, hogy jön a tavasz, már a kertek alatt bújkál, néhány hét, és kezdődik a cseh kucsmagomba (Ptychoverpa bohemica) szezon. A serpenyőből is őrületes tavaszillat csapott meg, így a medvehagyma is előkerült, ha már lúd, legyen kövér. Hamarosan friss hozzávalókból készülhet ugyanez!

Hozzávalók (2 személyre):

1 ek vaj

25 dkg kucsmagomba

só

frissen őrölt bors

1 marék medvehagyma

3 csésze főtt rizs

10 dkg kékpenészes sajt (ne legyen túl erős)

1 pohár tejföl

A vajat megolvasztjuk egy serpenyőben, rátesszük a gombát, sózzuk, borsozzuk és fedő alatt 10 percig pároljuk, míg kicsit megpuhul. Ne főzzük el a levét, szükség van rá. A medvehagymát apróra vágjuk, a főzés végén a gombához tesszük, megfonnyasztjuk.

A medvehagymás gombát a levével együtt összeforgatjuk a rizzsel, és tűzálló tál aljába simítjuk. Meglocsoljuk a sajt és a tejföl keverékével, és 180 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt pirosra sütjük a tetejét.

Ha reggel nem lettem volna lusta cipekedni (s megfogadtam, ilyen többet nem fordulhat elő), egy jó pohár sört ittam volna mellé.

Hasznos tudni, hogy a kucsmagomba, kéksajt jó barátok, megmondták ezt már a testvérblogon is. Nem is egyszer.

Vargányás focaccia

Tegnap volt a Netgombász farsang, sorrendben már a negyedik, rohan velünk az idő. Jó hangulat, kedves gombásztársak, akikkel kapcsolatban mindig kiderül, gombán, erdőn, természetjáráson túl is olyan sok a közös pont! No, meg a finomabbnál finomabb gombás és egyéb ételek. A felhozatal pazar, egyetlen bánatom volt csak, hogy mindent egyszerűen nem tudtam megkóstolni. Néhány kép a korántsem teljes kínálatból, csak ízelítőképp:

Vargányás focacciával készültem, J. Malauf gombás szakácskönyvéből. Nyersen fagyasztott szeletelt vargányát használtam hozzá. Ha frissel dolgozunk, kevés forró olívaolajon rövid ideig süssük át, egyszer megfordítva közben. A fagyasztottnál ez nem lehetséges, bár ugyanúgy forró serpenyőben kezdjük, a felengedés közben mindenképpen levet ereszt. Érdemes a serpenyőből a már felolvadt gombát egy szűrőbe borítani, lecsöpögtetni (a levét más célra, pl. leveshez fel lehet használni), és úgy átforgatni még egyszer a forró olajon. Utána a gombát hagyjuk kihűlni.

Másik tapasztalatom, hogy bár a könyv 15 perc sütést javasol a gombával együtt, ilyen magas hőfokon ennyi sok a vargányának, és a kiállóbb, megpirultabb darabok kesernyéssé válnak. Mivel a gomba úgysem sül bele a tésztába, szerintem jobb anélkül sütni, és a kész, megsült focaccián szétteríteni.

Hozzávalók:

75 dkg liszt

1 zacskó élesztő (7 g)

4 tk durvaszemű só

4 dl langyos víz

extra szűz olívaolaj

30 dkg vargánya

5 ágacska friss rozmaring

frissen őrölt bors

A lisztet elkeverjük az élesztővel és a só felével. 3 ek olajjal és a vízzel összekeverjük, majd alaposan megdagasztjuk. Letakarjuk és a duplájára kelesztjük (meleg konyhában kb. 1 óra).

3 ág rozmaringot apróra vágunk, a másik kettő tűit leszedjük az ágról.

A sütőt a legmagasabb hőfokon előmelegítjük. Ha a tészta megkelt, a használni kívánt nagy méretű tepsit (kb. 30x40 cm) a sütőbe tesszük, hogy átforrósódjon. A megkelt tésztát gyúródeszkára tesszük, rászórjuk az apróra vágott rozmaringot és alaposan belegyúrjuk a tésztába. A tésztát tepsi méretűre kinyújtjuk. A tepsit elővesszük a sütőből, a tésztát ráfektetjük, meghintjük a maradék durvaszemű sóval, borsozzuk, rászórjuk a rozmaringot, és 3-4 evőkanálnyi olívaolajjal meglocsoljuk. 15 perc alatt megsütjük.

Amíg sül, a vargányát felszeleteljük, kevés forró olajon a szeleteket 1-2 perc alatt átsütjük. A gombát elrendezzük a kész focaccián. Langyosan fogyasztjuk.

Fokhagymás, kucsmagombás bagett

Fokhagymás bagett - régi kedvenc, évek óta nem készítettem, pedig valaha milyen népszerű volt. Számomra igazi retroétel, a kilencvenes évek fordulóján micsoda sláger volt! Itthoni terjesztésében úgy emlékszem, a pizza hut-nak is komoly szerepe volt. (Vajon most is rajta van még régi formájában az étlapon?) A guglin rákerestem, a "garlic bread" kifejezés több, mint egymillió találatot hoz, úgy látszik, ma is szívesen fogyasztják.

Hagyományosan vaj, fokhagyma, petrezselyem, só kerül a franciakenyérbe, nálam most még ízletes kucsmagomba (Morchella esculenta) is gazdagította.

Hozzávalók:

1 db bagett

15 dkg puha vaj

4 gerezd fokhagyma

só

1 csokor petrezselyem

1 ek olívaolaj

15 dkg ízletes kucsmagomba

A gombát apróra vágjuk, és az olívaolajon puhára pároljuk, hogy levét teljesen elfője (ha fagyasztott gombát használunk, és nem szeletelve fagyasztottuk, párolás után vágjuk apróra). A gombát egy tányérra szétterítve hagyjuk kihűlni.

A fokhagymát átnyomjuk, a petrezselymet apróra vágjuk. A puha vajba keverjük őket, ízlés szerint sózzuk.

A bagettet keresztben félbevágjuk (ha befér a sütőnkbe, egyben is hagyhatjuk). A bagetteket lapjában is félbevágjuk. A kenyér alsó felét és felső felét is megkenjük a fokhagymás vajjal. Az alsó félen szétosztjuk a gombát, belenyomkodjuk a vajba, rátesszük a kenyér felső felét, azt is rányomjuk. Akár ezen a ponton alufóliába csomagolhatjuk és megsüthetjük, de ha elegánsabbak szeretnénk lenni, a kenyér tetejét kb. 4 centiméterenként átlósan bevagdossuk, és a résbe még kevés fokhagymás vajat töltünk. Alufóliába csomagoljuk, és légkeverésen 190 fokon kb. 15 percig sütjük.

Vad vargányamártás

Nincs kiforrott elméletem arra nézve, hogy egy igazán karakteres, jellegzetes ételt mikor tálaljak semleges, a háttérben maradó, az ízeket harmonikusan kiemelő kísérővel, és mikor tegyek a tányérra két, esetleg három önmagában is markáns ízű, figyelmet követelő elemet.

Ez a gyönyörű, a Cora húsbontás* után vásárolt érett 'roast beef' is dilemmát okozott.

Azt éreztem, hogy vargányamártás kerül majd mellé, de milyen? Vargányamártás mint tudjuk, ezerféle van, sima és darabos, alaplével készült, tejszínnel krémesített, esetleg konyakkal, különféle borokkal bolondított, a fűszerezésről nem is beszélve. Szolgálhat háttérzeneként és követelheti magának a főszerepet, de maradhat a kettő között is félúton. Végül úgy döntöttem, két dudás is elfér egy csárdában, a jóféle érlelt hús megérdemli a méltó kíséretet, nem válhatnak egymás kárára.

Szeletekre vágott, nyersen fagyasztott vargányával dolgoztam. Karakteresebbnek, vargányásabbnak tűnt, mint frissen szedve, vajon a fagyasztás okozza, vagy csak a több hónapos friss gomba hiány okozza ezt az illuziót?

Egy serpenyőben kevés vajat olvasztottam, erre került egy nagyobb hagyma lereszelt fele. A hagymát megpároltam, hozzá adtam a fagyott vargányát (30 dkg). Nem főztem sokáig, épphogy felolvadt, majd kicsit forraltam rajta, kevés levet eresztett, szinte nyers maradt, megőrízte eredeti karakterét. A rövid főzés idejére társult azért mellé néhány szál, még a nyáron begyűjtött kakukkfű, só és bors és a szellőztetni időben kinyitott borból is egy löttyintés.
Nagyon gombás lett, erős aromájú, intenzív, cseppet sem kifinomult, ezért kapta a vad vargányamártás nevet, de igen ízletes.

*Nem én voltam az egyetlen szerencsés gasztroblogger, aki lehetőséget kapott a húsbontási bemutatóra, Tintaleves Eszternél részletes beszámolót olvashattok az eseményről. Rengeteg érdekes dolgot tudtunk meg a magyartarkáról, az érlelt húsokról, a vákumcsomagolásról és a francia húsbontási módról.

Gombás könyvek és az év gombája 2009

Kezdő és haladó gombászok számára is kérdés, milyen határozó könyveket érdemes beszerezni. Kezdőknek abszolút alapmű az Ismerjük fel a gombákat két kötete (ráadásul méretük kicsi, és könnyűek is, az erdőbe is magunkkal vihetjük), a tavaly megjelent két új gombás könyvet viszont az átlagnál lelkesebb kezdőknek és a haladóknak is érdemes forgatni.

A Jakucs Erzsébet szerkesztette könyv a gombaszakértői tanfolyamok anyagát öleli át. Rajzos gombaismereti fejezetet is tartalmaz a legfontosabb gombanemzettségekkel, de különösen érdekes és izgalmas az első rész, ami a gombák alkotó anyagairól, felépítéséről, növekedéséről, életciklusáról, életmódjáról szól. 15 oldal foglalkozik a gombamérgezésekkel (pl. spóraallergia, toxikus nehézfémek, mit csináljunk gombamérgezés esetén), sőt a gombakereskedelem, gombatartósítás és gombatermesztés rejtelmeibe is betekintést nyerhetünk. A könyvhöz jár egy DVD is, amin egy terepgyakorlatokon forgatott filmet nézhetünk meg, illetve egy gombafelismerő gyakorlóprogram. Ez utóbbi kidolgozására fordíthattak volna több energiát, van néhány gyerekbetegsége.

Ewald Gerhardt könyvében 1330 gombafaj van leírva rengeteg képpel. A könyvet magyarországi viszonyokra átdolgozták, kibővítették, neves szakemberek vettek részt a magyar kiadás megjelentetésében. Ez a könyv egy határozó, az általános rész minimális az elején, egyből belevág a gombák felsorolásába. Amelyik gomba ebben a könyvben nincs benne, az nincs is. :) A végén egy kislexikon is található, legalább értjük, miről beszél, illetve néhány oldalnyi rajzos mikroszkópos ábra az igazán információéheseknek. Elég súlyos darab, terepre nem vinném, de itthon sokat fogjuk forgatni.

A 2009-es év gombája a gyapjas tintagomba (Coprinus comatus). A tintagombák családjába tartozó igen ízletes gyapjas tintagomba kalapja kb. 5-12 cm magas, kúpos, így töltésre kiválóan alkalmas. Színe eleinte fehéres, de sajnos hamar elszíneződik, nevéhez híven eltintásodik, így már nem fogyasztható. Igyekezzünk frissen leszedni, és minél előbb feldolgozni. Sok helyen találkozhatunk vele, legelőkön, réteken, parkokban, de akár a kertben is, gyakori faj. Áprilistól novemberig előbújhat. Ha már saját évet kapott, remélem, gyakran meg is mutatja majd magát.

A gyapjas tintagomba különösen alkalmas rántásra, bortésztában, sörtésztában való sütésre, azoknak is érdemes kipróbálni, akik ezt a műfajt nem kedvelik.

Korábbi tintagombás receptem a blogon.

(kép: http://www.magicmushrooms.org/)

És a 2009-es év más fontos egyebei se maradjanak ki (köszönöm a figyelmeztetést, Nagypapi):

Az év fája a mézgás éger (Alnus glutinosa).

2 madara is van ennek az évnek, összekapcsoltan kell védeni a kék vércsét és a vetési varjút.

Gombás, kacsahúsos tarhonya

Most már teljesen biztos, hogy a céklatinóru (Boletus erythropus) benne van nálam a top 10-ben, de még az is lehet, hogy a top 5-ban. Roppanós állagát hosszas sütés, főzés, fagyasztás sem képes megtörni, nagyon jó textúrát ad az ételeknek. Íze a vargányáéhoz hasonló, de annál enyhébb, kevésbé jellegzetes. Vágásra pillanatok alatt és erősen kékül, de ez ne riasszon el senkit, főzés közben színe szép barnára vált (egyébként is kifakul idővel, de ugye az előkészített nyers gombát nem tartogatjuk sokáig). A vargányával ellentétben viszont nyersen ne fogyasszuk nem kívánt következményei miatt.

Maradék sült hús hasznosítására alkalmas az alább következő recept. Nálunk épp kacsamell volt, de használjuk azt, ami épp akad.

A céklatinórut ebben az ételben vargányával helyettesíthetjük, vagy másféle tinóruval, de ne olyannal, amitől nyálkás lesz az étel (pl. fenyő).

Hozzávalók (2 személyre):

2 ek kacsazsír

15 dkg tarhonya

1-2 ág rozmaring

só

frissen őrölt bors

2 gerezd fokhagyma

30 dkg céklatinóru

1 kicsi, vagy fél nagy kacsamell, sütve

1 evőkanál zsíron megpirítjuk a tarhonyát, vízzel felöntjük, sózzuk, bőségesen borsozzuk, beletesszük a rozmaringot és fedő alatt megfőzzük. A rozmaringágat kivesszük belőle.

A gombát megtisztítjuk, falatnyi darabokra vágjuk. A fokhagymát apróra vágjuk. 1 ek zsírt felforrósítunk, megpirítjuk rajta a gombát (ha fagyott gombával dolgozunk, a zsíron fedő alatt gyorsan felolvasztjuk), ha levet engedne, teljesen elpárologtatjuk. Rádobjuk a fokhagymát, 1-2-t keverünk rajta, lehúzzuk a tűzről.

A sült húst kis kockákra vágjuk és a megfőtt tarhonyához keverjük a gombával együtt. Nagy lángon néhány percig kevergetve átforrósítjuk, pirítjuk, azonnal tálaljuk.

Erdei gombás, céklás sütőben sült rizottó - VKF22

Delia receptje évek óta kipróbálásra vár, amióta téli szakácskönyvében olvastam. Vargányás rizottója a sütőben készül, semmi macera, kevergetés. Régóta készülök megsütni, persze amióta a magától elkészülő rizottó receptjéhez jutottam személyesen a rizskirálytól, ez a recept halasztásra került.
Aztán ahogy lenni szokott, semmi sem úgy készült, ahogy kellett volna, hiszen veszélyesen közeleg már a 2009-es kucsmagomba szezon, mégsem lenne illendő tavalyi kucsmagombával a fagyasztóban fogadni, a készletet fogyasztani kell. Kucsmagomba-hűvös tavaszi szél-földillat, itt lép be a cékla, a földdel kapcsolatban. Azért kicsit hasonlít még Deliáéra:

Delia rizottója

Az én rizottóm

Hozzávalók (2 személyre):

20 dkg rizottórizs
1 kisebb cékla
25 dkg cseh kucsmagomba
fél fej hagyma
fél pohár száraz fehérbor
2 ek olívaolaj
fél liter zöldségalaplé
2 ek reszelt grana padano sajt + forgácsok a tetejére
só
frissen őrölt bors

A céklát héjában megfőzzük, meghámozzuk, kis kockákra vágjuk.
A sütőt 150 fokra előmelegítjük. A hagymát nagyon apróra vágjuk, vagy lereszeljük.
A gombát megtisztítjuk, nem szükséges darabokra vágni, úgyis összemegy. Ha fagyasztott gombával dolgozunk, felolvasztjuk, a keletkezett levet ne öntsük ki.
A rizst egy lapos tűzálló edénybe öntjük, összeforgatjuk az olívaolajjal, a hagymával, a céklával, ráöntjük a bort és a zöldséglevet (és ha van, a gombalevet is), elkeverjük.
A sütőben tesszük (nem kell letakarni), és forrástól számítva 20 percig sütjük. Ekkor rászórjuk a sajtot, átkeverjük, és további 20 percig sütjük, míg a rizs magába szívja az összes folyadékot. Forrón tálaljuk, sajtforgáccsal megszórjuk.
Érdemes a tányéron jó bőven frissen őrölt borssal megszórni.

Gombagombóc medvehagymás paradicsommártással

Az ötletet a februári Good Food egyik képe adta, hasonló elrendezésben pulykahúsból készült gombócok pihennek a tészta tetején.

Konkrét recept ezúttal nincs, egy új gombafasírt receptet próbáltam ki hozzá, az eredménnyel nem vagyok igazán elégedett. A lényeg tehát: használjuk régi, jól bevált gombafasírt receptünket (legközelebb én is ezt teszem). A masszából formáljunk diónyi gombócokat, kevés olívaolajon időnként forgatva süssük ki.

Hagymával, fokhagymával, sóval, borssal készítsünk egy paradicsomszószt. Ha még van a márciusban lefagyasztott medvehagymából, érdemes egy maréknyit csíkokra vágva beletenni a szószba. Csak egyet forraljunk rajta, tovább már ne főzzük. A gomba és a medvehagyma nagyon jó kis párost alkotnak. Főzzünk ki egy adag tésztát is, én fussilit használtam.

Tálaláskor a tányér aljára kerül a tészta, arra néhány kanál medvehagymás paradicsomszósz, végül a gombagombócok. Télies, laktató étel.

Pizza tinórukkal, padlizsánnal

Optimális esetben kevesebb, mint három hónap, és már friss gombát szedhetünk. Alig várom már, hogy tavasz legyen, és indulhassunk cseh kucsmagombát szedni. A gombanapló tanúsága szerint tavaly március 29-én szedtük az elsőt, tavalyelőtt március 15-én, azelőtt április elején. Addig is van dolgunk, kicsit jobban kell igyekeznünk a mélyhűtő fagyasztott gomba tartalmának csökkentésével. Utoljára karácsonykor használtam belőle, ennél gyakrabban kell, hogy készen álljon majd a cseh seregek fogadására.

Ez a pizza jó kis kora őszi pizza lehetne friss hozzávalókból, minden akkor van szezonjában. Ha friss gombával dolgozunk, előpárolás nélkül, tisztítás után nyersen a tésztára kerülhet. Az általam választott kis csomag vargánya-vegyes tinóru keverék párolva került a fagyasztóba. Tömbbé fagyva került elő, ezért először egy forró serpenyőbe dobtam kevés olajba, felolvasztottam, úgy tettem a pizzára. A padlizsános sült paprikás keverék előző napi köret maradék volt, de frissen sem bonyolult vagy hosszadalmas elkészíteni (pláne, ha üveges sült paprikával dolgozunk -a frissen készült azért jobb). A pizzaszósz két tepsihez elég, érdemes a felét későbbi felhasználásra lefagyasztani.

Hozzávalók (1 tepsihez, két személyre):

a pizzához:

25 dkg liszt

fél csomag porélesztő

só

2 ek extra szűz olívaolaj

1,5 dl langyos víz

a pizzaszószhoz:

1 hagyma

2 gerezd fokhagyma

olívaolaj

egy üveg paszírozott paradicsom (425 g, Mutti)

kedvenc pizzafűszereink, pl. bors, oregánó, bazsalikom

rávalók:

1 kis padlizsán fele

3 gerezd fokhagyma

olívaolaj

egy kis darab póréhagyma, karikára vágva

1 db sült paprika (piros)ű

só

bors

15 dkg vargánya és/vagy vegyes tinóru gomba

10-15 dkg sajt (pl. pizzamozarella)

A pizzatésztához valókat alaposan összegyúrjuk, majd meleg helyen 45-50 percig kelesztjük. A sütőt a legmagasabb fokozaton előmelegítjük. Tepsiméretűre nyújtjuk, a tepsibe helyezzük, 10 percig piheni hagyjuk, mielőtt megpakolnánk a rávalókkal. Megkenjük a pizzaszósszal, elosztjuk rajta a gombát, a póréhagymát és a padlizsános keveréket, a tetejét sajttal megszórjuk (a képen sajt nélkül szerepel). A sütő hőmérsékletétől függően 5-10 perc alatt készre sütjük.

A szószhoz a hagymát és a fokhagymát apróra vágjuk, majd 2 ek olívaolajon puhára pároljuk. Hozzáöntjük a paradicsomot, beleszórjuk a fűszereket, és 10 percig kissé félrehúzott fedővel lassan főzzük (vigyázat, bugyog és köpköd!). Kicsit hűlni hagyjuk. Aki nem szereti, hogy kicsit darabos, össze is turmixolhatja.

A padlizsánt kis kockákra vágjuk, a fokhagymát felaprítjuk. Egy serpenyőben 2 ek olajat forrósítunk, az elején gyakran kevergetve megsütjük benne a padlizsánt és a fokhagymát. Sóval, frissen őrölt borssal ízesítjük. A paprikát csíkokra vágjuk, és a padlizsánhoz adjuk, még 1-2 percig együtt sütjük.